3
4
1
2
Dr. Gálos László teológiai tanár A Szentlélekisten Nihil obstat. Dr. Michael Marczell censor dioecesanus. Nr. 2705. Imprimatur. Strigonii, die Sept. 1933. Dr. Julius Machovich vic. gen. Előszó …több
Dr. Gálos László teológiai tanár
A Szentlélekisten
Nihil obstat.
Dr. Michael Marczell
censor dioecesanus.
Nr. 2705.
Imprimatur.
Strigonii, die Sept. 1933.
Dr. Julius Machovich
vic. gen.
Előszó
Katolikus irodalmunknak és hitéletünknek régi panasza a Szentlélekisten ismeretének és tiszteletének hiányossága. Mint mondani szoktuk, a Szentlélek valóban „ismeretlen Isten”.
A Szentlélek ismeretlenségének megvannak a maga okai. A Szentlélek ugyanis az Istenség szentélye, szíve, benne jut leginkább kifejezésre Isten szellemisége, lélekvolta és szentsége. Nem öltött testet, mint a Fiú; működései, mint a Szentírás sugalmazása, a Szent Szűz megárnyékozása, a kegyelem osztogatása láthatatlanok. Továbbá velünk és bennünk van a Szentlélek, ezért az Anyaszentegyházzal nem hozzá imádkozunk, hanem vele.
De mindezek az okok nem menthetik a Szentlélekről való ismereteink hiányosságát és nem bűnteleníthetik kultuszának elhanyagolását. Annál is kevésbé, mert a Szentlélek teológiája a lelki élet, a kegyelem, az erények szempontjából igazán nélkülözhetetlen. Csak a Szentlélek alapos és igaz ismerete tanít meg igazán értékelni az Isten malasztját és irtózni a legnagyobb rossztól: a bűntől. A Szentlélek személyének, eredésének, működéseinek ismerete emel tudatára igazi keresztényi méltóságunknak; Isten végtelen leereszkedését, embervoltunk felmagasztalását ez helyezi elénk igazi megvilágításba.
Ez a tanulmány ezen a régi hiányon kíván segíteni. Felölelné a Szentlélek teológiáját: eredését, titkát, a másik két személyhez való viszonyát, továbbá működéseit és ezeknek kapcsán a természetfölötti élet aszketikáját: a kegyelem, a bűn, az erények, szentségek és az ajándékok feldolgozásában.
A munkának sok nehézsége volt. Egyrészt a tárgy nehézsége, ismeretlensége, másrészt az előmunkálatok hiánya, de különösen a könyv jellege, mely a komoly tudományos igények kielégítése mellett gyakorlati célt is kíván szolgálni. Így a stílusnak számolni kellett a tudományos precizitással és a gyakorlati érthetőséggel, a dogmatikai szabatossággal és az olvasók nagy részének dogmatikai, hittudományi iskolázatlanságával. Ha a két szempontot nem sikerült mindig simán összeegyeztetni, ha néha a tudományos tárgyú értekezések különválnak a gyakorlati jellegű kérdésektől, az említett körülmények szolgáljanak ha nem is mentségére, legalább magyarázatára munkám hibáinak.
Két gondolat különösen időszerűvé teszi szomorú napjainkban a Szentlélekisten mélyebb tiszteletét.
Korunk, akárcsak Assisi Szent Ferenc kora „hülő világ”. Sokakban: magánosokban és népekben egyaránt kihűlt az égi tűz: a szeretet. Mintha csak napjainkra mondotta volna az Üdvözítő Krisztus: „Sokakban kihűl a szeretet, refrigescit charitas multorum”. A tömegnyomor a keresztény szeretetnek csodálatos teljesítményeit sürgeti, a jótékonyság áldott keze egy pillanatig sem lehet ma tétlen.
A Szentlélek Úristen Istennek személyes Szeretete. Benne él és repes az örök Atya szeretete a Fiú iránt és ő közvetíti a Fiú szeretetét vissza az Atyához. Tehát a keresztény karitász nem tudja nélkülözni az égi személyes Charitast, a Szentlelket. A Szentlélek továbbá a Fiútól is ered, az örök személyes Bölcsességtől is származik, így az a szeretet, amelyet a Szentlélek sugall és szít fel bennünk, okos szeretet, ökonomikus jótékonyság lesz, mely nem válik el az értelem igényeitől, hanem azzal a legnagyobb mértékben együttműködik.
Ami ezenkívül napjainkban a Szentlélekisten tiszteletét és imádását különösen indokolja, az az a körülmény, hogy a Szentlélek a keresztény társulás Szentlelke, korunk pedig a szociális mozgalmak kora. Ma mindenfelé egyesülést, társulást, nemzetköziséget sürgetnek, keresnek. A tömegnek pedig külön lelke van, mely nem az egyének lelkeinek összessége, hanem valami külön tömeglélek. Ez a tömeglélek nem intelligens; ostoba, rombolásra, egyénileg érthetetlen szuggesztiókra hajlamos. Ezeket a szuggesztiókat akarja kezébe keríteni a gonoszlélek, hogy tömegaposztáziát, rombolást, állati tömeglelket alakítson ki és mindenkit ennek rabjává tegyen.
Ezzel szemben a keresztény hit alapján létrejött egyetemes társulásnak: az Anyaszentegyháznak igazi Lelke a Szentlélek. Mert az Úr Krisztus főpapi imádságában a hívek összetartozását oly szorosnak akarja, hogy a szentháromsági személyek viszonyából vesz analógiát ennek kifejezésére. Azt akarja ugyanis, hogy mindnyájan úgy eggyé legyünk, mint ő az Atyával és az Atya ővele. Az Atya és a Fiú viszont a Szentlélekben egyek, a Szentlélek az Atya és a Fiú egységének pecsétje, egymásértvalóságának záloga.
Ha tehát az Úr Jézus azt akarja, hogy mindannyian eggyé legyünk, mint ahogyan ő és az Atya egyek, akkor azt akarja, hogy a keresztény társulás a Szentlélekben történjék, hogy az Isten Szentlelke legyen a keresztény tömegek szelleme, sugalmazója, éltető és lelkesítő levegője, lelke. Ha a Szentlélek, mint az isteni személyek egységének, összetartozásának pecsétje, egymásiránti szeretetének személyes gyümölcse, ajándéka és záloga fogja a keresztény társulás szellemét megadni, akkor a katolikus tömegek nagyon óhajtott egysége, egyetértése, a tagoknak egymásiránti szeretete és áldozatkészsége bizonnyal páratlan erő lesz az isteni Gondviselés bölcsességéből ma reánk bízott komoly feladatokban és édes vigasztalás lesz a mai súlyos időkben.
A tanítvány hálás kegyeletével kell megemlékeznem Schütz professzorról, akinek klasszikus magyarázataiból és írásaiból e munkának több helye táplálkozik és aki mint munkám bírálója sok értékes utasítással volt segítségemre.
Adja a Szentlélek Úristen – aki e munka megírásánál tollamat vezette –, hogy sok lélek nyerjen tájékozódást, vigaszt és irányítást e munka olvasásából. Ami benne megvan, azt a Szentlélek láthatatlan munkája tegye hatásossá, ami viszont hiányzik, – tudom, hogy sok hiányzik – azt is az ő sugallata, kegyelme pótolja.
Mindent Istennek nagyobb dicsőségére!
Pécs, 1933. a hétfájdalmú Szent Szűz ünnepén.
A szerző.
_____________________
Tartalomjegyzék
Impresszum 2
Tartalomjegyzék 3
Előszó 4
A Szentlélekisten titka 6
Az isteni Névtelen 17
Az Atya és a Fiú Szentlelke 28
Az Isten Báránya és a Szentlélek Galambja 36
A Szentlélek Arája 45
A Szentírás sugalmazója 53
A Szentlélek testamentuma 62
A Megszentelő 73
A szentlélek hét edénye 84
Természetfölötti élet 91
A Szentlélek hét ajándéka 102
Irodalom 112
Forrás:
ppek.hu/konyvek/Galos_Laszlo_A_Szentlelekisten_1.pdf
A Szentlélekisten
Nihil obstat.
Dr. Michael Marczell
censor dioecesanus.
Nr. 2705.
Imprimatur.
Strigonii, die Sept. 1933.
Dr. Julius Machovich
vic. gen.
Előszó
Katolikus irodalmunknak és hitéletünknek régi panasza a Szentlélekisten ismeretének és tiszteletének hiányossága. Mint mondani szoktuk, a Szentlélek valóban „ismeretlen Isten”.
A Szentlélek ismeretlenségének megvannak a maga okai. A Szentlélek ugyanis az Istenség szentélye, szíve, benne jut leginkább kifejezésre Isten szellemisége, lélekvolta és szentsége. Nem öltött testet, mint a Fiú; működései, mint a Szentírás sugalmazása, a Szent Szűz megárnyékozása, a kegyelem osztogatása láthatatlanok. Továbbá velünk és bennünk van a Szentlélek, ezért az Anyaszentegyházzal nem hozzá imádkozunk, hanem vele.
De mindezek az okok nem menthetik a Szentlélekről való ismereteink hiányosságát és nem bűnteleníthetik kultuszának elhanyagolását. Annál is kevésbé, mert a Szentlélek teológiája a lelki élet, a kegyelem, az erények szempontjából igazán nélkülözhetetlen. Csak a Szentlélek alapos és igaz ismerete tanít meg igazán értékelni az Isten malasztját és irtózni a legnagyobb rossztól: a bűntől. A Szentlélek személyének, eredésének, működéseinek ismerete emel tudatára igazi keresztényi méltóságunknak; Isten végtelen leereszkedését, embervoltunk felmagasztalását ez helyezi elénk igazi megvilágításba.
Ez a tanulmány ezen a régi hiányon kíván segíteni. Felölelné a Szentlélek teológiáját: eredését, titkát, a másik két személyhez való viszonyát, továbbá működéseit és ezeknek kapcsán a természetfölötti élet aszketikáját: a kegyelem, a bűn, az erények, szentségek és az ajándékok feldolgozásában.
A munkának sok nehézsége volt. Egyrészt a tárgy nehézsége, ismeretlensége, másrészt az előmunkálatok hiánya, de különösen a könyv jellege, mely a komoly tudományos igények kielégítése mellett gyakorlati célt is kíván szolgálni. Így a stílusnak számolni kellett a tudományos precizitással és a gyakorlati érthetőséggel, a dogmatikai szabatossággal és az olvasók nagy részének dogmatikai, hittudományi iskolázatlanságával. Ha a két szempontot nem sikerült mindig simán összeegyeztetni, ha néha a tudományos tárgyú értekezések különválnak a gyakorlati jellegű kérdésektől, az említett körülmények szolgáljanak ha nem is mentségére, legalább magyarázatára munkám hibáinak.
Két gondolat különösen időszerűvé teszi szomorú napjainkban a Szentlélekisten mélyebb tiszteletét.
Korunk, akárcsak Assisi Szent Ferenc kora „hülő világ”. Sokakban: magánosokban és népekben egyaránt kihűlt az égi tűz: a szeretet. Mintha csak napjainkra mondotta volna az Üdvözítő Krisztus: „Sokakban kihűl a szeretet, refrigescit charitas multorum”. A tömegnyomor a keresztény szeretetnek csodálatos teljesítményeit sürgeti, a jótékonyság áldott keze egy pillanatig sem lehet ma tétlen.
A Szentlélek Úristen Istennek személyes Szeretete. Benne él és repes az örök Atya szeretete a Fiú iránt és ő közvetíti a Fiú szeretetét vissza az Atyához. Tehát a keresztény karitász nem tudja nélkülözni az égi személyes Charitast, a Szentlelket. A Szentlélek továbbá a Fiútól is ered, az örök személyes Bölcsességtől is származik, így az a szeretet, amelyet a Szentlélek sugall és szít fel bennünk, okos szeretet, ökonomikus jótékonyság lesz, mely nem válik el az értelem igényeitől, hanem azzal a legnagyobb mértékben együttműködik.
Ami ezenkívül napjainkban a Szentlélekisten tiszteletét és imádását különösen indokolja, az az a körülmény, hogy a Szentlélek a keresztény társulás Szentlelke, korunk pedig a szociális mozgalmak kora. Ma mindenfelé egyesülést, társulást, nemzetköziséget sürgetnek, keresnek. A tömegnek pedig külön lelke van, mely nem az egyének lelkeinek összessége, hanem valami külön tömeglélek. Ez a tömeglélek nem intelligens; ostoba, rombolásra, egyénileg érthetetlen szuggesztiókra hajlamos. Ezeket a szuggesztiókat akarja kezébe keríteni a gonoszlélek, hogy tömegaposztáziát, rombolást, állati tömeglelket alakítson ki és mindenkit ennek rabjává tegyen.
Ezzel szemben a keresztény hit alapján létrejött egyetemes társulásnak: az Anyaszentegyháznak igazi Lelke a Szentlélek. Mert az Úr Krisztus főpapi imádságában a hívek összetartozását oly szorosnak akarja, hogy a szentháromsági személyek viszonyából vesz analógiát ennek kifejezésére. Azt akarja ugyanis, hogy mindnyájan úgy eggyé legyünk, mint ő az Atyával és az Atya ővele. Az Atya és a Fiú viszont a Szentlélekben egyek, a Szentlélek az Atya és a Fiú egységének pecsétje, egymásértvalóságának záloga.
Ha tehát az Úr Jézus azt akarja, hogy mindannyian eggyé legyünk, mint ahogyan ő és az Atya egyek, akkor azt akarja, hogy a keresztény társulás a Szentlélekben történjék, hogy az Isten Szentlelke legyen a keresztény tömegek szelleme, sugalmazója, éltető és lelkesítő levegője, lelke. Ha a Szentlélek, mint az isteni személyek egységének, összetartozásának pecsétje, egymásiránti szeretetének személyes gyümölcse, ajándéka és záloga fogja a keresztény társulás szellemét megadni, akkor a katolikus tömegek nagyon óhajtott egysége, egyetértése, a tagoknak egymásiránti szeretete és áldozatkészsége bizonnyal páratlan erő lesz az isteni Gondviselés bölcsességéből ma reánk bízott komoly feladatokban és édes vigasztalás lesz a mai súlyos időkben.
A tanítvány hálás kegyeletével kell megemlékeznem Schütz professzorról, akinek klasszikus magyarázataiból és írásaiból e munkának több helye táplálkozik és aki mint munkám bírálója sok értékes utasítással volt segítségemre.
Adja a Szentlélek Úristen – aki e munka megírásánál tollamat vezette –, hogy sok lélek nyerjen tájékozódást, vigaszt és irányítást e munka olvasásából. Ami benne megvan, azt a Szentlélek láthatatlan munkája tegye hatásossá, ami viszont hiányzik, – tudom, hogy sok hiányzik – azt is az ő sugallata, kegyelme pótolja.
Mindent Istennek nagyobb dicsőségére!
Pécs, 1933. a hétfájdalmú Szent Szűz ünnepén.
A szerző.
_____________________
Tartalomjegyzék
Impresszum 2
Tartalomjegyzék 3
Előszó 4
A Szentlélekisten titka 6
Az isteni Névtelen 17
Az Atya és a Fiú Szentlelke 28
Az Isten Báránya és a Szentlélek Galambja 36
A Szentlélek Arája 45
A Szentírás sugalmazója 53
A Szentlélek testamentuma 62
A Megszentelő 73
A szentlélek hét edénye 84
Természetfölötti élet 91
A Szentlélek hét ajándéka 102
Irodalom 112
Forrás:
ppek.hu/konyvek/Galos_Laszlo_A_Szentlelekisten_1.pdf